Közlemények - Szatmar megyei magyartanarok egyesulete

Go to content

Main menu:

Közlemények



Kölcseys diák nyerte a Gellért-verseny fődíját  




            Szombaton a Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében rendezték meg a XXVI. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. A résztvevők megkoszorúzták Gellért Sándor síremlékét a vasút melletti református temetőben.
         Tizenkilenc szavaló vett részt az elmúlt hétvégén megrendezett XXVI. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjén, melynek szervezője az Árpád Egyesület és a LiterArt Egyesület volt, támogató az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szatmár Megyei Tanács. A verseny a zsűrivel való találkozással, a fellépési sorrend kisorsolásával és az alapszabályzat ismertetésével vette kezdetét.
              Gál Gyöngyi, a LiterArt Egyesület elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy azok jöttek el erre a seregszemlére, akik szeretnek verset olvasni, verset mondani, verset hallgatni, de vannak olyanok is, akik szeretnek verset írni. Ma azt állítják, hogy a színészet és az előadó-művészet eltávolodott egymástól. Az előadóművész is színész, neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie, hanem a költőt az alkotás küzdelmében. A költészet lényege, hogy az érzelmeinkre hasson, ezért vágyunk újra és újra arra, hogy találkozhassunk a költészettel. A Gellért Sándor nevével fémjelzett vers- és prózamondó verseny ráirányítja figyelmünket arra, hogy az anyaország határain túl, ahol magyarok élnek a Kárpát-medencében, azonos nyelven érzünk, gondolkodunk, vágyakozunk.
                A versek meghallgatása után Thoroczkay Sándor történelemtanár ismertette a Szatmárnémeti Református Gimnázium rövid történetét, és bemutatta az iskola tanári szobáját. Akik tehették, elmentek a vasút melletti református temetőbe, hogy megkoszorúzzák Gellért Sándor síremlékét és megemlékezzenek róla. Itt Dobos Csaba, a mikolai Gellért Sándor Általános Iskola igazgatója emlékezett a költőre. Kiemelte: „Gellért Sándor síremlékénél állva mindig meghatódunk, hiszen gyakran érezzük azt, hogy az utókor méltatlanul bánik azzal a hagyatékkal, amit a mikolai költő egy olyan korszakban hozott létre, amikor nem igazán kedveztek a feltételek a versírásnak. Több évtizedes emléket kell fölelevenítenem ahhoz, hogy magamnak is számot adhassak Gellért Sándor költészetének rám gyakorolt hatásáról. (…) Szatmárnémetiben az 1989-es változások után felismerték, hogy Gellért Sándor hagyatékát nem szabad hagyni a feledésbe merülni. Mikolában emlékünnepséget szerveztek, majd beindult az évekig nagy sikernek örvendő Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. A továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy költészete ismertté váljon. Mikola község önkormányzata felvállalja, hogy anyagilag is hozzájárul a verseny megszervezéséhez, és ehhez a helyet is biztosítja" — tett ígéretet Dobos.
            Elek György, mielőtt felolvasta az 1990-es évek elején írt Csillagőrző című, Gellért Sándorhoz írt versét, elmondta, hogy amikor ez a vers született, még sokan azt remélték, hogy ami addig háttérbe volt szorítva, előtérbe kerülhet. Nehéz lenne eldönteni, hogy rajtunk vagy másokon múlt-e az, hogy nem így történt, de még mindig nem késő a helyi értékek megismerésének és megismertetésének az elkezdése. A temetőben Gellért Sándor-verset olvasott fel a költő lánya, Gellért Ágnes, valamint Asztalos Gábor és Csernák Ferenc Lajos.
             A verseny eredményhirdetése délután volt. Kovács Éva színművész értékelésében elmondta, hogy a szavalók versválasztása nem volt változatos. Szerinte másfajta hangulatú verseket kellene választani ahhoz, hogy a szavaló meg tudja mutatni sokszínű énjét. Kiemelte azt is, hogy szép beszéd nélkül nincs versmondás, rámutatott arra, hogy nagyon oda kell figyelni a hangzók hosszúságára, a zeneiségére, a hangsúlyokra, a ritmusra, ezek mind hozzátartoznak ahhoz, hogy a hallgató értékként és élményként fogja fel a hallottakat, látottakat. A versmondók feladata az, hogy érzéseket adjanak át. A Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny remélhetőleg még sokáig fog élni, és visszanyeri azt a rangját, amelyikkel indult a kezdetekkor.

Eredmények

1. hely: Urbán Fanni (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), 2. hely: Balogh Ádám (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum), 3. hely: Scheitli Krisztina (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum). Több különdíjat is felajánlottak, voltak, akik több díjban is részesültek, közéjük tartozott az Érszakácsiból érkezett, nyolcvanadik évéhez közeledő Miskolczi Olga, aki saját és édesapja verseit mondta el a zsűri és a közönség tetszésére.
               Az esemény végén Veres-Kupán Enikő, a verseny társszervezője köszönte meg valamennyi résztvevő hozzáállását.


forrás: www.szatmar.ro























______________________________________________________________________________________________________



A magyar költészet napján tartalmas, tanulságos, érdekes előadás helyszíne volt a Szatmári Református Egyházmegye esperesi hivatalának tanácsterme



                Hétfőn délután 17 órától több tucat hallgató előtt Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, a LiterArt Egyesület elnöke részletekbe menő, mikrohistória jellegű előadásban ismertette Arany János nagykőrösi tanári tevékenységének főbb mozzanatait.
               Kiemelte a költő lelkiismeretes pedagógiai munkáját, felkészült, koncepciózus tanári tevékenységét, amely több volt oktató, nevelő munkánál. Benne rejtőztek a nemzetmentés csirái is.
                Ezzel Arany hatalmas részt vállalt a nemzet Világos utáni erkölcsi és szellemi talpraállásában. A korabeli idézeteket, szövegrészleteket Póti Eduárd történelemtanár tolmácsolta.




forrás: www.szatmar.ro

______________________________________________________________________________________________________


Szatmári aranyérem a VVVV országos döntőjében



           A vidámság fővárosa volt két napig Szatmárnémeti, száznál több kis- és általános iskolás diák vett részt ugyanis pénteken és szombaton az immár hagyományos Vidám Versek Versmondó Versenyének döntőjében.
         A kezdetek kezdetén a VVVV a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum házi versenyeként indult. Ebből nőtte ki magát olyan, a tanügyminisztérium által is támogatott versennyé, amelyen idén 15 romániai megyéből összesen 134 diák vett részt – előkészítősöktől nyolcadikosokig.
        A vendégek péntek délután érkeztek meg Szatmárnémetibe, a hivatalos megnyitón többek között Ádámkó István-Csaba, a házigazda tanintézmény igazgatója, Calin Durla főtanfelügyelő, Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes, Pataki Csaba megyei tanácselnök és Mátyás Emőke, az elemi és óvodai magyar nyelvű oktatás minisztériumi tanfelügyelője köszöntötte az egybegyűlteket.
       A péntek este a szórakozásé volt, a kicsik a „Kör, kör, ki játszik?” dalos esten vettek részt, a nagyobbak pedig Jánk Károly költővel találkozhattak. Maga a verseny szombaton két helyszínen zajlott: a kisiskolások a Hám János Líceum dísztermében mutathatták meg tudásukat a zsűri tagjainak, a nagyobbak pedig a római katolikus püspöki palota dísztermében.
         A verseny fáradalmai és az eredményhirdetés izgalmai között a gyerekek a Borókagyökér Egyesület otthonában kézműveskedhettek.
         Az eredményhirdetés első alkalommal „költözött” a Dinu Lipatti Filharmónia előadótermébe, ám ez is szűknek bizonyult a sok izguló diák, pedagógus és szülő számára.



               Az eredményhirdetés felvezetőjeként Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, a 0-4. osztályosok zsűrijének elnöke, valamint Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, a nagyok zsűrijének elnöke értékelte a versenyt. Zsigmond Emese szerint két napra a vidámság fővárosa lett Szatmárnémeti. Kiemelte, a magyar nyelv komoly erőtartalékokkal rendelkezik, aminek része az okosság, a találékonyság, a vidámság. A vidámság azonban nem lehet egyenlő a könnyedséggel, csakis az igényességgel. Felhívta a figyelmet, hogy egy előadás csak akkor lehet hiteles, ha az előadó – ebben az esetben a szavaló gyerek – azonosulni tud a művel. Gál Gyöngyi szerint a vers és a humor ünnepe volt az elmúlt két nap. Külön kiemelte, hogy volt, aki jelmezbe is bújt az autentikus előadás érdekében, így egy „papagáj” szavalatát is meghallgathatták.
             Az eredményhirdetést a legkisebbekkel kezdték, a 0-II. osztályosok között pedig a Brassó megyei Barcaújfaluból érkező Tamás Nimród lett az első, a Kovászna megyei Kézdivásárhelyről érkező Fülöp Eszter a második, a margittai Szabó Dorottya pedig a harmadik. A harmadikosok és a negyedikesek között szatmári győzelem született, hisz a Hám János Líceum diákja, Pallai Villő előadását taksálták a legtöbbre a zsűri tagjai. A második helyen Koleza Nikolett (Barót), a harmadikon pedig Molnár Erzsébet (Marosvásárhely) végzett.
          Az ötödikesek és hatodikosok korosztályában a „szomszédból”, Szilágysomlyóról érkezett Horváth Kristóf Mátyás végzett az első helyen, a szatmárnémeti Református Gimnázium diákja, Lovász Tamás lett a második, a nagyváradi Guba Áron pedig a harmadik.
A legnagyobbak között Rancz-Gyárfás Hanna (Kézdivásárhely) kapta a legmagasabb értékelést, a nagyváradi Kapalai Gergő és a székelykocsárdi Szakács Imelda lett a második, illetve a harmadik.



              A rendezvény fő támogatói a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium, a Szatmár Megyei Tanács, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Bethlen Gábor Alap, a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ és a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet.

forrás: www.szatmar.ro

______________________________________________________________________________________________________

Slam poetry Arany János emlékére



          Hat csapat és három egyéni
versenyző vett részt a Szatmárnémetiben első alkalommal megrendezett slam poetry versenyen. Dr. Fűzfa Balázs tartott előadást Arany János életéről és költészetéről.
       A Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát
Megőrző és Támogató Forrásközpont, a Sugárút negyedéves kulturális és társadalmi folyóirat, valamint a Szatmá rmegyei magyartanárok egyesülete (Literart) csütörtökön slam poetry versenyt szervezett Szatmár megyei középiskolásoknak előre megadott témában Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából.  A Szatmárnémeti Református Gimnázium dísztermében megrendezett versenyre három egyéni és hat csoportos előadással neveztek be.  Az esemény díszvendége dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tankönyvíró az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt.



          A megemlékezés
első mozzanataként László Zita színművésznő Ágnes asszony című balladáját adta elő a hallgatóság gyönyörére. Erre a versre építették fel a versenyzők gondolataikat. Fűzfa Balázs hatvannégy perces előadása tanulságos és érdekfeszítő volt, hiszen nagyon sok újat tudtunk meg Arany János életéről és költészetéről.  Arany János használta a Magyar irodalomban a legtöbb Magyar szót, olyan jelentéselemeket, amiket olvasóként lehet észre sem veszünk, de eltér a megszokott nyelvhasználattól. Arany az, aki után nem lehet úgy használni a Magyar nyelvet, mint korábban.  A továbbiakban Fűzfa Balázs azt feszegette, hogy mi tkezdjünk Arany János költészetével a huszonegyedik században. Ő a kétirányúlátásköltője volt. HosszanelemezteÉvnapracíműversét, ami Arany művészetének az egyik jeles alkotása.
        A slam poetry versenyre hat csapat (Tetemre hívók — Kölcsey Ferenc
Főgimnázium), Apródok (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Szomszédnők (Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum), Gyilkos szeretők (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Éjfűrt (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum), Ágnesék (Kölcsey Ferenc Főgimnázium) és három egyéni előadó (Kuki Csaba, Bumbár Márton és Sárvári Dániel (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum) jelentkezett.

            Csapatversenyben a Tetemre hívók lett a legjobb



          
A zsűri (Fűzfa Balázs, Jánk Károly és Végh Balázs Béla) döntése alapján a következő eredmények születtek: (csapatversenyben)

1. díj: Tetemre hívók (Barta Roland, Fóris Dávid és Borneas Cristian),
2. díj: Szomszédnők (Suhart Evelin, Vajas Gréta, Jobb Aletta),
3. díj: az
Éjfűrt (Csaholci Evelin, Fülöp Edward, Póti Vivien) és az Ágnesek (Sneff Gertrude, Kurpe Boglárka, Djindjo Patricia) csapat kapta, megosztva.

            Egyéniben:

1. díj: Sárvári Dániel,
2. díj: Bumbár Márton,
3. díj: Kuki Csaba.

         A díjkiosztón Fűzfa Balázs bátorította a fiatalokat, hogy foglalkozzanak a slam poetry műfajjal, hiszen egyre népszerűbb és több városban már slam poetry klubok működnek, ahova egyre többen járnak. Az eseményen fontos szerepe volt a két műsorvezetőnek, Pleban Ingridnek és Moroz Hannelorának.




______________________________________________________________________________________________________

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

1053 Budapest, Károlyi utca 16. (Petőfi Irodalmi Múzeum)
e-mail: magyartanarok@gmail.com
honlap: magyartanarok.wordpress.com
facebook: https://www.facebook.com Magyartanárok Egyesülete

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *


PÁLYÁZAT
ERDÉLYI, FELVIDÉKI, VAJDASÁGI, KÁRPÁTALJAI, SZLOVÉNIAI ÉS HORVÁTORSZÁGI MAGYARTANÁROK RÉSZÉRE




      A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára Hogyan kezdjünk hozzá? címmel. A táborban műelemzés és módszertani továbbképzés zajlik, kiscsoportos műhelymunka formájában. Két alkotó műveire koncentrálunk, a klasszikusok közül Ottlik Géza két regényére (Iskola a határon, Buda), kortársaink közül Lator László verseire. A tábor vendége lesz Lator László költő, műfordító, esszéíró. A programot Kőszeg megismerése, médiaóra, nyelvtanóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé.


          A tábor időpontja: 2016. július 4. – július 8., hétfőtől péntekig, helyszíne Kőszeg. A részvételi díj teljes összege 44.000 forint.


           A határon túli magyar szakos tanárok pályázhatnak a teljes útiköltség megtérítésére, és a részvételi díj tetemes részére:

 Erdélyből a részvételi díj 75 %-ára (fizetendő: 11.000 Ft)
 Felvidékről a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Vajdaságból a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Kárpátaljáról a részvételi díj 90 %-ára (fizetendő: 4.000 Ft)
 Szlovéniából a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)
 Horvátországból a részvételi díj 50 %-ára (fizetendő: 22.000 Ft)


         Pályázati határidő: 2016. május 10.
        A jelentkezés e-mailben történik: magyartanarok@gmail.com
      A pályázatokat 2016. május 20-ig bíráljuk el. A pályázókat e-mailben értesítjük az eredményről, a táborban résztvevőket a további tudnivalókról

          A pályázatban kérjük, adják meg a következő adatokat:
• a jelentkező neve
• címe, telefonszáma
• iskolája neve, címe
• útiköltség a jelentkező lakástól forintban oda–vissza (körülbelül)
• e-mail cím (ha más, mint amiről jelentkezik)

         A pályázatban, kérjük, röviden, legfeljebb fél oldalban fogalmazzák meg a következőket:
• mi jellemzi az iskoláját (település, a diákság összetétele, képzési célok, irányok stb.)
• mióta és milyen iskolákban tanított mostanáig, milyen szaktárgyakat
• miért szeretne részt venni a továbbképzésen

Minden kollégát, érdeklődőt szeretettel várunk!


 
Back to content | Back to main menu